A hovawart

A hovawart ősi eredetű német kutyafajta. Neve jelentése: udvarőrző, amely az ónémet hova (udvar) és wart (őr, őrző) szavak összekapcsolásából alakult ki. A középkorban a hovawart gyűjtőnév volt: a parasztok és kisnemesek házőrző, jószág terelő kutyáit nevezték így. Ezeket a különböző színű, általában nagy, robosztus, hosszú szőrű, lógó fülű kutyákat az 1500-as évektől kezdve több irodalmi és képzőművészeti alkotás is megörökítette. 

Az első világháború előtti években a parasztházaknál még megtalálható típusos egyedekkel kezdték a hovawart újratenyésztését, vagyis a hasonló típusú kutyákat párosították. A fajta kialakítása során a tenyésztésbe vont kutyák között a németjuhász és a leonbergi mellett az újfundlandi, a berni pásztorkutya, az afrikai agár, a lengyel pásztoreb és a magyar kuvasz is szerepelt. Bertram König és fia, Kurt Friedrich König neve a legismertebb mint a fajta kitenyésztői; 1922-től vezettek tenyészkönyvet a kutyáikról. A korszak tenyésztői közé tartozott Alwin Busch, J.A. Bekker és Theo Gräb is. Kurt Friedrich König célja egy olyan házőrző fajta kitenyésztése volt, amely az udvaron belül megbízható, nyugodt, barátságos, engedelmeskedik a család minden tagjának, és az udvaron kívüli történésekre folyamatosan figyel, minden külső ingerre reagál, idegenekkel szemben bizalmatlan, éber, rettenthetetlen, jó munkakészségű, igazi őrző-védő kutya. Fontosnak tartotta, hogy ezek a tulajdonságok veleszületettek legyenek, ne kelljen rájuk tanítani a kutyát. E cél elérésére jegyezték be 1922-ben a németországi Thale-ban az első hovawart egyesületet. A König család kitartó tenyésztői munkájának eredményeképp 1937-ben a hovawart mint önálló fajta hivatalos elismerést kapott.1945 után az egységes tenyésztői közösség több kisebb csoportra szakadt, több egyesület alakult.

A hovawart 1955-ben vált az FCI által nemzetközileg elismert fajtává. 1964-ben a fajtát hivatalosan besorolták a munkakutya kategóriába. A munkavizsga kötelezettséget az FCI 1973-ban rögzítette a hovawart standardjában. Ma a fajta hazájában, Németországban három tenyésztői egyesület működik, különböző szemlélettel és fajtaideállal.
1984-ben megalakult a Nemzetközi Hovawart Egyesület (IHF – Internationale Hovawart-Föderation), amely segíti a világ különböző országaiban élő tenyésztők és kutyatartók információcseréjét, összehangolja az egyes szervezetek, klubok munkáját és rendezvényeket szervez.

Magyarországra csak az 1980-as évek második felében kerültek be (az akkori NDK-ból, Csehszlovákiából, illetve Ausztriából) a fajta első példányai, és kezdődött meg a tenyésztés. 1999-ben megalakult a Magyarországi Hovawart Ebtenyésztők Országos Egyesülete (Hovawart klub). Hazánkban a hovawart tenyésztésének feltétele a Fiatalkutya-vizsga és a Tenyészvizsga teljesítése. Infók a Hovawart klub honlapján: http://www.hovawartclub.hu/index.php/tenyeszvizsgak

Kurt Friedrich König (fotó: www.hovawarte.com)

Hovawartok az 1920-as években
(fotó: www.hovawarte.com)

Standard
A hovawart FCI által elfogadott fajtastandardjában három színváltozat szerepel: rajzos, szőke és fekete. A Hovawart klub honlapján olvasható a teljes leírás:
http://www.hovawartclub.hu/index.php/hovi-standard

A hovawart jelleme, tulajdonságai, igényei

Az eredetileg udvar őrzésére kitenyésztett fajta idővel kedvelt családi kutyaként is ismertté vált és munkakutyaként szintén egyre népszerűbb.
A hovawart sokoldalú társ.Talán ez a megfogalmazás fejezi ki legjobban e kutya sajátosságait. Kiegyensúlyozott, nyugodt, kedves, ragaszkodó, magabiztos és tanulékony. Erős védőösztönnel rendelkezik, amely a birtok őrzésében egyértelműen megnyilvánul. 
Számos tevékenységre, kutyás sportra alkalmas amellett, hogy mindennapjainkat bearanyozza. Természetesen ahány hovi, annyi egyéniség. Van, amelyikük az őrző-védő feladatokra született, van, amelyik tehetséges nyomkövető vagy az obedience (engedelmességi) gyakorlatokat teljesíti a legügyesebben, jókedvűen. Egyes hovik dog dancing koreográfiákat tanulnak be ügyesen jó ritmusérzékű gazdijukkal. Sőt, a hovawartok között kereső- és mentőkutya is van, aki gazdájával együtt végez kitartó kutató-mentő munkát. Minden téren nagy szerepe van a gazdi-kutya együttműködésnek, illetve a gazdi egyéniségének, készségeinek és szorgalmának is. Szintén lényeges a jól megválasztott tréner, oktató!

Ám nem „kötelező” minden hovawartnak klasszikus munkakutyaként teljesítenie. Ha úgy nevezett családi kutyaként, otthonunk őreként, szeretetteljes környezetben éli mindennapjait, rendszeresen – azaz naponta – elegendő aktív tevékenységgel, játékkal, sétával, beszélgetéssel, akkor is boldog és egészséges életet biztosíthatunk számára. A hovik kifejezetten igénylik a feladatokat, a játékot. Erre séta közben, otthon a kertben, sőt bizonyos részükre akár házon belül is sort keríthetünk. Jobb, ha mi adunk feladatot, mert az unatkozó kutya talál magának tennivalót, esetleg kiás néhány virágot.

    
A kutyaiskola – mint minden kutyánál – a hovawartnál is fontos. Egyrészt a szocializálás, másrészt az alapvető engedelmesség, például a behívhatóság megtanítása miatt.
A hovik hajlamosak az önálló döntésekre, vagyis nem gondolkodás nélkül teljesítik az utasításokat. Tanításuk, nevelésük során az erőszak soha nem játszhat szerepet! Arra rosszul reagálnak. Dicsérettel, jutalmazással, pozitív megerősítéssel, illetve kedves, de határozott magatartással és türelemmel érhetünk el sikert. Egy tapasztalt kutyaiskolai oktató – aki a fajtát is jól ismeri! – nagy segítségünkre lehet az alapok megtanításában, így a későbbiekben sokkal könnyebb dolgunk lesz. Ha az alapokra elég figyelmet fordítunk, kutyánk megtanul „civilizáltan” viselkedni, és egyszerűbb lesz az életünk vele. Akár magunkkal vihetjük nyaralni is, vagy beülhetünk vele egy kávézó teraszára.

A három színváltozat: rajzos, szőke, fekete

A hovawart lassan, későn érő fajta. Ezért a folyamatos nevelés, tanítás, a kutyasuli, illetve a tréningek mellett vigyázni kell, hogy ne terheljük túl a kutyát – se fizikailag, se szellemileg! (A kölyökkori túlzott fizikai terhelés, például sok lépcsőzés, magas akadályokon való ugrálás káros a még fejlődésben lévő ízületekre.) Fontos, hogy a gyakorlás mindig örömet jelentsen számára. Utána pedig mindig pihenhessen néhány órát! Ez segíti a tanultak beépülését is. Körülbelül 2-3 éves korára „nő be a feje lágya”, idővel bölcs lesz.

A hovawart nagyon igényli a gazdi, a család társaságát, és nagy mozgástérre van szüksége, ezért semmiképpen nem tartható kennelben! Ideális számára a kinti-benti kutyaként való tartás. A hovawart jelleméről, tulajdonságairól a Hovawart klub honlapján is sok minden olvasható:
http://www.hovawartclub.hu/index.php/a-hovawart